Szent Istvánunk, államalapításunk dicső napja
Szent István napja, első királyunk emléknapja igen régóta a magyar nemzet, a magyar állam legnagyobb ünnepe. Nagyon fontos ez a nap mindannyiunk számára, hiszen a több mint ezer évvel ezelőtt alapított államunk ma is létezik, miközben nálunk nagyobb népek és nemezetek is tűntek el a történelem süllyesztőjében. Államalapításunk, szent királyunk, ezer éves állami történelműnk tehát erős példa mindannyiunk számára, olyan tény, ami mellett kishitűségnek nincs helye. Szent István a király volt, a magyar állam első királya, azaz ember, aki a pogány magyarságot keresztény hitre térítette. Ő volt, aki fiának, Imre hercegnek írott intelmeiben más népek és nemzetek hozzánk érkező tagjainak befogadására szólított föl. Csodálatos, hogy a mai magyarság különböző népek és nemzetek tagjaiból sokszínű és egységes nemzet lett, a világtörténelemben is példaértékű befogadó és megértő néppé vált. Szent István királyunk volt az, aki már ezer évvel ezelőtt megmutatta, hogy nem a szabadosság, nem a félreértett liberális egyenlősdiség, nem a törvények föllazítása vezet a szabadság felé, hanem a határozott kormányzás, mások megbecsülése és a haza gyarapítása.
Szilárd alapokat helyezett el, olyan megingathatatlan pilléreket, melyeket a történelem véres eseményei sem tudott meginogtatni. A magyar nép túlélt már ezer szörnyűséget, mégis augusztus 20-hoz közeledvén büszkésséggel felvértezve várja a magyarság dicső ünnepét. A magyarok ereje az összetartásban, a toleranciában és a kitartásban rejlik.
Az elmúlt 2 évben új, reményteli, és cselekedetekkel teli korszakot nyitott Magyarország. Új írott és íratlan törvények születtek, születnek, amelyek egy igazságos, békés Magyarország pillérei, ahol az összefogás végre hazára talált.
Augusztus 20-hoz közeledvén Soroksár Önkormányzata ismét megrendezi a tavaly óriási sikernek örvendő augusztus 20-ai ünnepséget.
Helyszín:
Soroksár, Hősök tere Nagyboldogasszony Plébániatemplom mögötti terület
Időpont:
2012.augusztus 20. 20 óra 30perc
Programok:
- Új kenyér ökumenikus áldása Király Attila plébános és Kiss Péter lelkész
- István a király rockopera
- Tűzijáték
„Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.”
Szólít meg minket ma is Szent István, Imre herceghez intézett intelmeiben. Csakis ezen hitvallás mellett végezhette el István király hatékonyan az általa felvállalt munkát. Államalapító királyként, mind a mai napig páratlan egyéniségként, mégsem egyedül vállalkozott az embert próbáló feladatra. Vezetése alatt százak, ezrek, majd százezrek ismerték fel a nemzet fennmaradásához vezető utat, mely végül a magyarság virágkorát, máig meg nem ismételhető fejlődést hozott az ország életébe. A közösségbe vetett hit, a közös munka ereje az egyetlen, amely életre hívhatta a Magyar királyságot.
Tudjuk valamennyien, hogy maga az államalapítás nem az ünnepről, hanem munkáról, sok és kemény munkáról szólt. Tudjuk azt is, hogy nagy királyunk elgondolásait, döntéseit sok tényező nehezítette. Sokan reménykedtek akkor mind a király, mind az ország bukásában, zsákmányra éhesen várták, hogy rávethessék magukat egy kedvező pillanatban. Nem lehetett könnyű így alkotni. Mit érezhetett vajon István, amikor tulajdon vére, nagybátyja támadta hátba a hatalomért éhesen, mondván: én vagyok a jövő. Megfordult-e a fejében, hogy feladja művét és elkullogjon Koppány fenyegetőző hada elől? Nem hátrált meg s a történelem fényesen igazolta ezt a bátorságot. Szinte valamennyien kerülhettünk már ilyen helyzetbe. S ahogy Szent István királyunk emelt fővel, szilárd hittel állt Koppány előtt, úgy kell nekünk is összefogással kitartanunk a munka becsülete és hitünk mellett.
Őszintén remélem, hogy augusztus 20-án közösen ünnepelhetjük meg államalapító királyunkat, és együtt örvendhetünk a magyar történelem legfényesebb korszakának.
